2014. december 23., kedd

"Borúra-derű" 1848/49 szabályrendszer

Már régóta szerettem volna kipróbálni a szabályrendszert, de nem volt időm rá. Most, hogy ráérek, úgy két röpke órára, ami első játékként rövid időnek számít nálam, hadba szálltam magam ellen. Szégyen, de 1:72-es amerikai polgárháborús figuráimat kellett bevetnem, mert a honvédek és az osztrákok még festés alatt állnak. A helyszín a nappali szőnyege volt, mint utólag rájöttem jól választottam, kellett is a hely a méretarány miatt. A szőnyegre raktam néhány jelképes dombot, erdőt, gabona földet, utat és már érkezhettek is a déliek szürke oszlopai a felfejlődő sötétkék északi dandárok ellen. A háttérben hangulatos polgárháborús nóták dallamai csendültek fel... - mindezt szabadságharcos miliőben szeretném megismételni a közeljövőben, akkor már képeket is lesz értelme készíteni.

A seregek mindkét oldalon nagyjából egy gyalogos dandárból álltak, 4-5 egyenként 4 talpas zászlóaljjal (a polgárháborúban ezreddel) dandáronként. A dandárok mellé egy tüzér üteg került beosztásra, lovasság szerepét nem állt módomban kipróbálni, de a polgárháborúban klasszikus értelemben nem is volt keresnivalójuk a csatatereken.

A játék elején két északi ezred már vonalba fejlődve várakozott, eldöntve a csata helyét, az utánpótlás és az ellenséges déli erők folyamatosan érkeztek be. Az északi tüzérség a jobb, a déli tüzérség a bal szárnyra, vagyis egymással szemközt került.

A játékszabály három minőségű egységet különböztet meg: zöldfülű, átlagos, veterán, amit táblázat alapján kockadobással is el lehet dönteni egységenként. Az északi oldalon csak a tüzérség lett veterán és két ezred a zöldfülű titulust kapta - a veteránt vörös jelzővel, a zöldfülűt zölddel jelöltem az egységek mellett. A délieknél a tüzérség és egy gyalogezerd veterán, egy gyalogezred zöldfülű minőségben szerepelt.

A csapatnemek közül ötöt különböztet meg a szabályrendszer: sorgyalogság, vadászok, lovasság, tüzérség, tábornokok és törzseik. A játékban sorgyalogság, tüzérség és a tábornokok szerepeltek.

Aki "Borúra-derű" kezdő készletben gondolkozik, oldalanként egy doboz tüzérség, három doboz gyalogság, egy doboz lovasság már elég a kezdéshez és egy jó kis csatához - lovassági támogatással ( és lovastiszt jelképezné a tábornokot, amíg megjelenik a készlet).


A csata kezdetén lőtávolon kívül voltak az egységek, mindkét oldalnak manővereznie kellett. A játékszabályban nincsenek fix körök, hanem a kezdeményezést kell megszerezni, illetve megtartani. Ennek módja egy dobás, amit az alkalmazni kívánt egységre vonatkozó módosítók  befolyásolnak. A célszám három (6 oldalú kockán). A zöldfülű egység aktiválásához legalább 4-et kell dobni, míg egy veteránhoz csak 2-őt, ha oszlopban és úton menetelne, akkor csupán 1-et (vagyis automatikus), ha ismételten aktiválják adott kezdeményezés során, akkor eggyel romlik a célszám, ha elhagyja a többieket és nincs saját egység 15 cm-en belül, szintén eggyel romlanak az esélyek, ha a tábornok velük tart, eggyel javítja a célszámot. A jó parancsnoknak meg kell találnia a legjobb esélyeket, hogy a legtöbbet hozza ki seregéből. Minél több ezreddel mozogjak, vagy inkább kockázatosan törjünk előre, hogy elfoglaljunk egy stratégiai fontosságú pontot? Ezen döntések súlyát az egyszerűsége ellenére is érezteti a szabályrendszer.

A manőverezés a déli dandárnak jobban sikerült, az északiak rosszul dobtak és a csapatok rosszabb minősége is meglátszott. Mondhatni a teljes déli dandár felvonulhatott a két már jelen lévő északi ezred ellen, akik csak tüzérségük támogatásában reménykedhettek.

A csata elején váltakozó sikerrel tüzérségi párbaj zajlott le az ellenséges ütegek között. A megsebzett üteg (vonat, legénység, ágyú - 3 seb) könnyen elvész - ágyúgolyóval lövés 2 kocka dobása, vagyis 2 lehetséges seb - ezért a sérült löveg birtokosa igyekszik lelkesíteni, míg az ellenség addig üti a vasat, amíg felrobban az ellenfél ágyúja. Az északiak szokásos jó dobásaik miatt elveszítették az ütegüket. A játék további része alatt a déli üteg egy gyalogezred támogatásával előbbre vonult, hogy az északi sereg jobb szárnyát lőhesse, részben már oldalról.

A gyalogsági ezredek tűzpárbajában a mennyiségi és minőségi hátrányban lévő északi ezredek húzták a rövidebbet, főként lemaradozó bajtársaiknak és szerencséjüknek köszönhetően. A gabonatáblák rontották a találati esélyt, ezért fontos volt a jó helyezkedés mindkét oldalon, sokat számít az eggyel jobb lövési esély hat oldalú kocka esetén, ezt tetézte még a veterán déli ezrednek járó egyes módosító. Úgy éreztem, hogy van mit számításba venni és nagyjából (mégiscsak kockát dobunk) az elvárásoknak megfelelően jutalmaz, illetve büntet a rendszer.

A tüzérségét vesztett északi sereg centruma összeomlott, felvonuló zöldfülű egységeit a déli üteg tüze zavarta, ezért inkább a visszavonulás mellett döntött az északi dandártábornok. A megtépázott északi sereg maradéka elhagyta a csatateret.

A játékszabály könnyed játékhoz teljesen megfelelő - jól lehet kombinálni, taktikázni, hangulatos és a lehetőségeihez képest következetes játékélményt biztosít. A szabályok könnyen megjegyezhetők, amíg nem megy minden fejből, egy oldalra elfér minden módosító és érték, amire rá kell olykor pillantani. Ingyenes és a szabadságharchoz hangolt, de alkalmas a hét éves háborútól az amerikai polgárháborúig bármely háború bevezető szintű játékához. Nem harci szimuláció. Sok minden nem szerepel benne, nincs részletezve, a szabályok nem szájbarágósak, nem tartalmaznak utalást minden helyzetre, de ha nem így lenne, fő előnyét a könnyed egyszerűséget veszítené el a "Borúra-derű".

2014. november 9., vasárnap

Előszó

A Szabadságharc méltán tarthat igényt széleskörű érdeklődésre... ez még sincs így. Számtalan ütközet és csata, hőstettek százai és hősi halottak ezrei, magasztos és szégyenteljes epizódok, követésre méltó példák és példátlan bűnök jellemzik a magyar történelem ezen sorsdöntő korszakát. A legtöbb magyar mégsem tud róla néhány évről évre ismételt közhelynél többet.

Nagy lelkesedéssel olvastam az amerikai polgárháborúról szóló számtalan értékes könyvet, néztem kiválóan prezentált előadásokat, álmodoztam az egykori csatatereken létrehozott emlékhelyek meglátogatásáról, ahol az ember szinte percről percre megismerheti az egykori események menetét. Amíg személyesen is eljutok az óceán túlpartjára, addig belefeledkezhetek a polgárháború eseményeit feldolgozó monumentális filmalkotásokba. Milyen szuper, hogy 48-as magyar veteránok érdemeivel is számtalanszor találkozhatok majd...

Mert itthon nem? Mi történt a szabadságharc alatt? Hány csatatéren mentem keresztül rendszeresen, anélkül, hogy rá kellett volna döbbennem hol járok? Nekünk miért nem fontos őszinte hittel visszanyúlni az amerikai polgárháborúnál sokkal tisztább és fennköltebb Szabadságharchoz? Miért nem fújjuk a hőseink nevét? Hová lettek a huszár csákók a gyerekfejekről, hová lettek az ólom és gipsz huszárok a játékboltokból? Miért nem a Szabadságharc eseményeit próbálom meg minél jobban felderíteni, megismerni, átélni a szabadidőmben? Az utolsó kérdésre egyszerű a válasz: hiányzott a döntésem.

Miután elszántam magamat rá kellett jönnöm nem igaz, hogy nincs elég írott forrás, sőt! Számtalan filmjelenet, dokumentum film, animáció, újrajátszás, helyi megemlékezés, de még számítógépes játékok, a korszakra alkalmazható wargame szabályok, sőt seregek is elérhetők, ha tudatosan keresi őket az ember.

Csak az első lépést kellett megtennem Krisztián asztalához a 2013-as Games Dayen és megkérdeznem: a bemutató játékhoz használt figurákat esetleg meg is lehet majd egyszer vásárolni?

Jelen blog célja és hivatása a Szabadságharc eseményei iránt érdeklődő játékos közösség összehozása, új érdeklődők megtalálása, a közös tudás és lelkesedés megosztása egymással.

Bár a mi nagy kedvencünk a 15 mm-es méret (1:100 méretarány), mivel még kellően részletgazdag, de már elég kisméretű, hogy az átlagos wargame asztalon manőverezni lehessen az egységekkel akár hadosztály szinten is, mindenkit szívesen látunk közösségünkben akármelyik méretarányra vagy szabályrendszerre tegye is le voksát.

Hagyományőrzők, fegyvergyűjtők, hadszíntér kutatók, amatőr és profi történészek, wargame rajongók, társas és számítógépes játékosok témánkba illő írásait nagyon szívesen vennénk bármely ország fiai legyenek is!

Borúra-derű!